... MERT MEGÉRDEMLED?

Tegnap volt a születésnapom. A hatvanadik.


Azt mondja egy cikk írója: "40 év után pont olyan az arcod, amilyet megérdemelsz"! Köszi, most épp erre volt szükségem. 

Azt állítani (szinte a képembe vágva), hogy akinek az arca/alakja 40.-50.-60. után nem olyan, hogy 10 évet letagadhatna, az azért van, mert ezt érdemli, - egy rohadékság.


Az arc, az alak formája familiárisan öröklődő, alkati kérdés.

Vannak szerencsés géneket hordozó emberek/nők, (igen, vannak Sophie Marceau-k, meg Kristen Mcmenamy-k...), de a többségnek nem adatott meg a modell-alkat még fiatalabb korában sem.  Nem kicsit irritál, mikor ezeket hozzák fel "követendő példának", szinte ujjal mutogatva azokra, akik nem tudtak "szépen megöregedni".  Mert  az üzenet az, hogy most legyen szíves és mindenki érezze magára nézve jogos büntetésnek a szarkalábait és a plusz kilóit. 

Aki fiatalon sem volt egy matyóhímzés, az (praktikák meg make up ide vagy oda) soha nem lesz "szép".Öreg nőnek meg plánenem. De ez nem tragédia. 


Az öregség önmagában ugyanis nem túl kegyetlen dolog, de nincs szükség a (többnyire huszon-harmincévesek tollából származó) olyan megállapításokra, miszerint azért nem vagyunk szépek idősen, mert ezt érdemeljük. És a kaján élvezet, ahogy a képünkbe vágják... Nem baj, majd eljön ám a "ti időtök" is, én meg majd odaföntről röhögök rajtatok, a ráncaitokon, a hájaitokon, a kínjaitokon. 

Családunkban volt egy 78 éves dédi (férjem nagyija), aki - klasszikus értelemben - szintén nem volt "szép öregasszony". Az örökös fájdalom eltorzította az arcát, az öregség, betegség aszottá tette a testét, de valahogy mégis szép volt, mert nála jólelkübb, értelmesebb, megértőbb (és szerethetőbb!), csupa-szív öreg nénit nem ismertem. 

Én ilyen szeretnék majd lenni. Az összes többi nem érdekel. 



2012. aug. 2.