2015. április 23., csütörtök

ZOKNI-SZANDÁL FOR EVER



Már azt hittem, túl vagyunk rajta. De nem, minden tavasszal megjelennek a zokni/szandál-fóbok, mindig előhozza valaki, és kezdem azt hinni, ez most már az örökkévalóságig téma marad.


Fogalmam nincs, ki volt az az agyament divat- és ízlésdiktátor, akinek a szájából (tollából) először hangzott el ez a "szandál zoknival = ízléstelen, pfuj" című idiótaság. Mert szerintem qvára ízlés dolga. Nekem belefér. Ilyen szar az ízlésem.


Arról meg pláne nincs elképzelésem se, hogy milyen elgondolásból, milyen (esztétikai? egészségügyi?) megfontolásból, és úgy egyáltalán ... hogyan lett ez cikifaktor? Mitől lett ilyen evidensen undorító ez a kombó?

Az egészségügyi ál-indokok kapcsán csak úgy eszembe jutott, milyen undorítóan tud ragadni a talpad mondjuk 30 fokban még a tiszta bőr szandálokban is. Na, ha arra még egy kis port is fúj a szél... az felejthetetlen élmény.

De szajkózzák és szajkózzák.  "A zokni sok mindenre használható, de a szandálnak a lényegét teszi tönkre." Istenem, ne hagyj el! Mondom én, aki utálom a zoknit, és aki alig 16 fokos átlaghőmérsékletnél már mezítláb flangálok kint is, bent is, mint a cigányok... 


Egy másik zokni/szandál-fób tollából:  "Zokni-szandált én nem betiltanám, csak szimplán kirúgnám, aki abban jön dolgozni. Aki ilyesmire képes, arról a legocsmányabb dolgokat is el tudom képzelni. Mondom ezt úgy, hogy évekig zokni-szandálos informatikusokkal dolgoztam együtt. És mind rendesebb ember volt mint én." 


De tényleg, honnan az eredet, és mi lehet az igazi baj vele? Mert arról senki nem beszél. Csak hú, meg hááá, meg nemááá... Mert aki ilyet visel, az minimum elhanyagolt, igénytelen pasiban szokott folytatódni. Mert ez a "tapasztalat". Tehát nem önmagában borzasztó, hanem azok miatt, akik és ahogy vannak benne itt-ott, időnként. (Múltkor láttam valaki vállán egy koszos ridikült. Soha, de soha az életben nem fogok többé ridikült hordani. Hmm...? ) 


Engem már tényleg érdekelne egy igazi érv. Mert érdekes például, hogy 10-15 éve még nem számított ízlésficamnak. De ha azért vallja valaki, hogy gáz, mert egy ideje ez a közvélekedés, na az az igazán ciki!


Most úgy elgondoltam, ahogy anyuka egy szem maradék, márkás cuccokban felnevelkedett, egyetemen feledkezett pici fiacskája (úgy 23-25 körüli) egy szép nyári reggelen kinyitja a zoknis fiókját, és nem talál sem Adidas, sem Budmil zoknit, csak noname példányokat. 

Sebaj - gondolja,  - most az egyszer mezítláb leszek a Nike szandálomban.
Aztán a márkás baráti társaságban már így magyarázza a malőrt: - "Tudjátok, olvastam egy amerikai cikket, miszerint nagyon gáz, ha valaki zoknit vesz fel szandálhoz." 
S mivel egy barom százat csinál, s mivel a célkorosztály az ilyesmit (sok egyéb hülyeséggel együtt) elképesztő gyorsasággal tudja az agyába beépíteni (s ami még rémesebb - terjeszteni), rövidesen elfogadottá vált ez a mondvacsinált tézis, és azóta néhány (hangsúlyozom: csak néhány! - bár sajnos egyre több) ilyen agyament szerint minden zokniban-szandálban flangáló állampolgárnak nyomorultul kell(ene) éreznie magát, sőt, egyenesen a föld mélyére kellene süllyedniük szégyenükben. Agyhalál. 

És nem, nem veszik észre, hogy ez milyen erőltetett, nevetséges. Nem tudom tehát megérteni, tulajdonképpen mitől lett ilyen evidensen undorító ez a kombó. 

De a "zokni/szandál = no!"-őrület még él és virul, csak az a kérdés, meddig. 


Ezért üzenem az anyukáknak: Legyetek szívesek azokba a zoknis fiókokba megfelelő mennyiségű márkás zoknit pakolni.... hátha.